szechenyi
  • +36 1 413 3710
  • kmaszc@kmaszc.hu
  • Budapest, Andrássy út 63-65. I Felnőttképzési nyilvántartási szám: B/2020/006362

Amikor a tábor szót meghalljuk, ragyogó napsütés és meleg jut az eszünkbe. Kéken szikrázó vízpart, árnyas erdő, szépen gondozott sportcentrum. Ha ehhez a szóhoz jelzőként hozzájárul a honvédelem szó, akkor laktanyák udvarát látjuk magunk előtt. Kiképzőhelyek tereptárgyait, katonai sátrakat, tábori ágyak sokaságát, kadétiskolák udvarát. Minderre a SZAKE (Szakmai Középiskolásokért Kulturális Egyesület) most alaposan rácáfolt.

Az egyesület tagjai a Honvédség és Társadalom Baráti Körök Országos Közhasznú Szövetsége és a1945–56 Közötti Magyar Politikai Elítéltek Közössége támogatásával, „Ezerarcú Magyarország” címmel történelmi és honvédelmi tábort szervezett 2021. október 1-5. között Budapesten.

A táborba Kazincbarcikáról, Nyíregyházáról, Pécsről, Zalaegerszegről, Győrből és Kaposvárról érkeztek középiskolás diákok, akikhez budapesti diáksegítők csatlakoztak Pesti Barnabás iskolánk tanulói személyében.

A táborról bővebben: www.szakesuli.hu/tabor-a-varos-sziveben/
... See MoreSee Less

View on Facebook

Vörös Ildikó / magyar /

 

2017. július 3- 16. között két hetes nyelvtanfolyamon vehettem részt az Erasmus+ tanári mobilitás keretében Firenzében, Olaszországban, ahol az olasz nyelvvel és kultúrával ismerkedhettem. Olasz nyelvi tanulmányaimat 2016. novemberében kezdtem, így kezdő nyelvtanulóként izgalmas kihívást jelentett a száz százalékos anyanyelvi környezet, ugyanakkor óriási lendületet is adott elsősorban a beszédkészség területén.

A kurzusra való jelentkezést, a szállásfoglalást, az utazást önállóan intéztem, de mindenben készségesen segítségemre volt a nyelviskola kapcsolattartója.
A kurzus megkezdése előtt online szintfelmérőt töltöttem ki, mely igen érdekes módon csak nyelvtani kérdéseket tartalmazott és nem tért ki a szókincs, illetve egyéb nyelvi kompetenciák meglétére. A diákok beosztása e szintfelmérő alapján történt a nyelvi csoportokba, de minimális mozgás folyamatosan volt, így a csoport összetétele állandóan változott. Annál is inkább így volt ez, mivel a diákok 1 héttől három hétig terjedően eltérő időt töltöttek az iskolában, valamint különböző programokban vettek részt. (Junior program, Teacher Academy, Senior Program, etc.) Nyelvtanárunk mindvégig egy fiatal, kedves tanárnő, Yasmin Latina volt, a délutáni kultúrtörténeti órákat pedig a nyelviskola hozzáértő szakemberei, tanárai vezették. A két hét alatt 40 nyelvórán és 10 kulturális – művészettörténeti, történelmi – órán vettem részt, melyek délelőtt és délután egyaránt adtak elfoglaltságot, valamint egy egynapos szervett kirándulás keretében a toszkán vidékkel és Siena-val ismerkedhettem meg. A szervezett programokon túl önállóan készítettem útitervet a további látnivalók megismerésére.

Tanulási eredmények tekintetében az utazásra készülés, az előkészítő munkálatok és a Firenzében töltött két hét a következőkkel gazdagított:

Ismeret

– ismerem az olasz nyelv alapszintű nyelvtani szerkezeteit, szókincsét, szószerkezeteit,

– megismertem az olasz anyanyelvi kiejtés sajátosságait, mindennapos szóhasználatát,

– megismertem Olaszország és Firenze földrajzi adottságait, a város és környéke kulturális és történelmi nevezetességeit,

– ismereteket szereztem a külföldi utazáshoz szükséges tennivalókat, szabályokat illetően,

– korábbi módszertani ismereteimet megerősítettem, felidéztem a projektmunka, az önálló tanulás és a házi feladat készítés eszközeit.

Készség

– képes vagyok gyakorlatban alkalmazni az elsajátított nyelvtani formulákat, a mindennapi alapszintű szókincset,

– megértem és önállóan használom a megtanult alapszintű köznyelvi kifejezéseket, szófordulatokat,

– anyanyelvi környezetben, egyszerű nyelvi helyzetekben kommunikálni tudok (bemutatkozás, vásárlás, éttermi rendelés, tájékozódás, információkérés, stb.),

– alapszintű szövegeket olvasás és hallás után megértek, tartalmukat képes vagyok értelmezni és összefoglalni,

– képes vagyok önállóan, párban és csoportban is dolgozni, projektet készíteni,

– tudásomat önállóan tudom bővíteni, az önálló tanulás eszköztárát tudom használni,

– megszerzett tudásommal képes vagyok pedagógiai folyamatok tervezésére és szervezésére, az elsajátított módszertant tudom hazai környezetben alkalmazni,

– önállóan tájékozódom és eligazodom Firenze városában és környékén, képes vagyok önálló túrák, városnézés, kirándulás megtervezésére, megszervezésére és lebonyolítására.

Attitűd

– az előkészítő munkálatok és a mobilitás ideje alatt gazdag ismeretanyagot gyűjtöttem Olaszországról, Firenzéről,

– nyitott és érdeklődő voltam a külföldi kollégák kultúráját illetően, elmélyültem az olasz kultúra és történelem részleteiben,

– alkalmazkodtam az olasz mindennapok ritmusához, a mobilitást igyekeztem a helyi sajátosságok figyelembevételével szervezni,

– interkulturális környezetben erősödött társadalmi elfogadóképességem és érzékenységem,

– külföldi kollégákkal szakmai tapasztalatokat osztottam meg,

– igyekeztem új ötleteket, módszereket gyűjteni nyelvtanári munkám színesítésére, új szakmai ismereteket szerezni szakmai tanári munkámhoz.

Felelősség

– magamra nézve érvényesnek tartottam, elfogadtam és tiszteletben tartottam Olaszország kulturális szokásait, jogi szabályait,

– elfogadtam és tiszteletben tartottam a fogadó intézmény belső szabályait, a szálláshelyen alkalmazandó szabályokat, a békés egymás mellett élés elvárásait,

– felelősséggel készültem az utazásra, az előkészületeket maximális körültekintéssel önállóan végeztem,

– iskolánkat a legjobb tudásom szerint képviseltem, a nálunk folyó képzésekről, nemzetközi munkáról készségesen beszámoltam.

ÉRTÉKELÉS

A program célja maximálisan megvalósult: olasz nyelvi kompetenciám az elvárt mértékben fejlődött, gazdag kulturális ismeretanyagra tehettem szert, anyanyelvi környezetben gyakorolhattam a nyelvórán elsajátított tudást.

Módszertani eszköztáram bővült, a nyelvtanulóként szerzett tapasztalatokat nyelvtanárként tudom hasznosítani munkám során. A ‘tanuló tanár’ példája a diákok számára is motiváló lehet, és a kint töltött két hét olyan energiatartalékot adott, ami, remélem, hosszan fogja éreztetni hatását az iskolai mindennapokban.

A nyelviskola gyakorlatának követését, mely szerint a délelőtti órákat kétfelé bontva, először nyelvtani ismereteket oktat, majd kommunikációs gyakorlatok következnek, érdemesnek tartom megfontolni. A nyelvtani ismeretek szeparált tanítása leveszi a nyomást a diák válláról, amikor kommunikációra kerül sor és tapasztalatom szerint bátrabban, hatékonyabban tudja használni az elsajátított nyelvi készségeket, a nyelvtani tudás nem válik elaprózottá és jobb rálátást biztosít a struktúrákra a nyelvtanuló számára.

FENNTARTHATÓSÁG

Nyelvtanárként minden olyan módszertani elemet be tudok építeni a saját munkámba, amely elősegíti a diákok hatékonyabb idegennyelvi kommunikációját. A nyelvi képzésen túl hangsúlyos szerepet kaphat a problémamegoldó képesség, a kooperációra nevelés elősegítése, hiszen ideális esetben egy nyelvóra erre megfelelő kereteket teremt. Elkötelezetten vallom az interkulturális megértés és érzékenyítés fontosságát, amit igazán úgy tudunk megtanulni, ha van lehetőségünk személyes tapasztalatot szerezni. A nyelvvóra arra is kiváló alkalmat tud teremteni, hogy diákjaink felé ezeket a tapasztalatokat hitelesen közvetíthessük.

Hálás vagyok az olaszországi mobilitás lehetőségéért, hiszen nagymértékű energiatartalékkal és ismeretanyaggal lettem gazdagabb. Az olasz nyelv tanulását önállóan folytatom tovább és bízom benne, hogy egy magasabb szinten ismét lesz lehetőségem anyanyelvi környezetben elmélyíteni az itthon szerzett tudást.

JAVASLATOK AZ INTÉZMÉNY NEMZETKÖZI STRATÉGIÁJÁRA

Iskolánk egyre bővülő nemzetközi kapcsolatrendszere és az ERASMUS+ mobilitási pályázatok sikere mind több diákunk számára nyújt lehetőséget arra, hogy tanulmányai ideje alatt hosszabb-rövidebb külföldi gyakorlaton vehessenek részt. Az ehhez hasonló lehetőségek a pedagógusok számára is elérhetők, bár szerényebb mértékben. Véleményem szerint van és a jövőben is lesz igény mind a szakmai, mind pedig a nyelvi továbbképzés lehetőségére.

Ideális lenne, ha a nyelvi képzéseken szakmai tárgyakat oktató kollégák is részt tudnának venni. Úgy gondolom, hogy a diákok szakmai gyakorlatának lebonyolítását, a kísérőtanári feladatok ellátását is hatékonyabban tudnák az intézmények szervezni.

A pedagógus kollégák alapozó nyelvoktatására javaslom, hogy a nyelvtanároknál határozzunk meg órakeretet (pl. 2 óra/hét), melyben nem a gyerekeket, hanem a kollégáikat tanítják angol ill. német nyelvre igény szerint. Amint azt fentebb jeleztem, úgy vélem, hogy a ‘tanuló tanár’ példája a diákok számára is motiváló, hiteles és összességében pozitív lehet.

Az intézmény nemzetköziesítését fontos feladatnak gondolom, melynek nemcsak „megtűrtnek” vagy éppen bosszantónak (pl.: helyettesítések, tanuló sokat van távol) kellene lennie, hanem a nevelőtestület lehető legnagyobb részét bevonva, annak pedagógiai hitvallásának, az intézmény pedagógiai programjának szerves részét kellene képeznie.